2010. február 16., kedd

Mikor jön már a tavasz?






Sokak tették fel nekünk a napokban ezt a kérdést, lássuk, mit mutatnak a modellek és a tapasztalatok!

Tavasz... Az évszak, amikor emelkedik az átlaghőmérséklet, amikor napról napra hosszabbá válnak a nappalok és egyre szeszélyesebbé válik hazánk időjárása is.

A tél kezdetén még sokan álmodoztak nagy havazásokról, fehér Karácsonyról, ám mostanra a legtöbb ember megunta a fagyos, havas időjárást, és a tavaszt várja; hiszen ilyenkor felélénkül az élet, hosszas téli "hallgatás" után a tavasz előhírnökeiként megjelennek a hóvirágok, majd újra virágba borulnak a növények, kizöldellnek a mezők és az erdők.

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén március 21. – június 21. közé esik, mégis mindenki azt kérdezgeti, mikor jön már a tavasz?

Lássuk, mit mutatnak a modellek!






Hogyan kell értelmezni az itt látható fáklyadiagramot?

Az időjárás előrejelzésekor mindig egy nemlineáris parciális differenciálegyenlet-rendszert kell megoldanunk, melynek csak numerikus megoldása létezik. Ez azonban igen nagy érzékenységet mutat a kezdeti feltételekre, akár apró bizonytalanságok is hatalmas hibákat eredményezhetnek, illetve a kezdeti feltételek is mindig hibával terheltek (Heisenberg-féle határozatlansági reláció). Röviden ezzel magyarázható az ún. ensemble (együttes) előrejelzések készítésének fontossága.

Ezért tehát nem csak egyetlen futást készítünk, melyet a legjobbnak ítélünk, hanem több előrejelzést is, melyek csak a kezdeti feltételükben, és csak csekély mértékben különböznek egymástól. Egy ilyen együttes előrejelzés végterméke látható a fáklyadiagramokon, spagetti-diagramokon, bélyegdiagramokon is.

A fáklyadiagramok mindig egy adott földrajzi helyre vonatkozóan szemléltetik valamely nyomási vagy magassági szinten egy-egy kiválasztott elem időbeli alakulását. Segítségükkel leolvashatjuk, hogy egy adott helyen hogyan változik az előrejelezhetőség, ezzel összhangban az előrejelzésünk bizonytalansága.

Mire számíthatunk a fent leírtak alapján?

A fenti diagramon a 850 hPa-os hőmérsékletre, illetve a csapadékra vonatkozó futásokat láthatunk, ez alapján azt mondhatjuk, hogy a hét második felében átmeneti enyhülés fog kezdődni. A magasabb légrétegekben ugyanis dél felől egyre enyhébb, nedves levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, így pénteken és szombaton a délkeleti megyékben akár 10 fok fölé is emelkedhetnek majd a hőmérők higanyszálai. Vasárnap azonban újra hidegebb levegő áramlik majd hazánk fölé, a hét utolsó napján már csak 4-5 fok körül alakulnak majd a maximumok.

Mit hoz magával az enyhülés?

Olvadást, áradást. A hétvégén a VITUKI előrejelzése szerint már kisebb vízszintemelkedés lesz tapasztalható a magyarországi folyókon, a Sajó egyes szakaszain vasárnap akár már első fokozatú árvízi készültséget is elrendelhetnek.

Mit mondanak a népi regulák?

A népi hagyományok úgy tartják, hogy ha a pacsirta Zsuzsanna napján, azaz február 19-én megszólal, akkor vége a télnek és érkezik a tavasz. Nos, ezek szerint már csak néhány napot kell várnunk, és megtudjuk, mire számíthatunk!

2 megjegyzés:

Vad Málna írta...

...nekem mindegy mikor jön a tavasz, csak ne legyen már -15 fok, és ne esen a hóóóóó!!!!!
De ma pl. nagyon jó idő volt odakint. :)
...és állítólag hétvégén is az lesz.
Igaz, ez még nem végleges, de nem festem az ördögöt a falra. Maradjunk csak 10 -12 foknál. Jó az, ha nem jön rá a minusz, mint azt az előbb említettem, de nem ragozom tovább. :) :) :) :) :)

Nóri írta...

Igazad van Málna :)